[subject]/[topic]

Kvantoros törvények

A kvantorok tagadása (De Morgan), a kvantorok felcserélhetősége, a kvantorok és a ∧, ∨ kapcsolata, és ellenpéldák arra, amikor csak az egyik irány érvényes.

Forrás: eloadas04-2026.pdf

A kvantorok tagadása

Tétel · De Morgan-törvények kvantorokra¬∃xA⇔∀x¬A,¬∀xA⇔∃x¬A.\neg \exists x A \Leftrightarrow \forall x \neg A, \qquad \neg \forall x A \Leftrightarrow \exists x \neg A.

„Senki sem jött el” = „mindenki nem jött el”. „Nem mindenki jött el” = „van, aki nem jött el”.

Bizonyítás vázlata (¬∃xA⊨∀x¬A\neg \exists x A \models \forall x \neg A), indirekt: tegyük fel, hogy {¬∃xA,¬∀x¬A}\{\neg \exists x A, \neg \forall x \neg A\} kielégíthető, legyen ⟨U,ϱ⟩\langle U, \varrho \rangle egy modellje. A második miatt van u∈Uu \in U, amelyre ∣¬A∣⟨U,ϱ[x:u]⟩=0|\neg A|^{\langle U, \varrho[x:u] \rangle} = 0, azaz ∣A∣⟨U,ϱ[x:u]⟩=1|A|^{\langle U, \varrho[x:u] \rangle} = 1. A ∃\exists szemantikája szerint ekkor ∣∃xA∣=1|\exists x A| = 1, ellentmondásban az elsővel.

Példa · tagadás lépésről lépésre

„Minden hallgató átment valamelyik vizsgán”: ∀x(H(x)⊃∃y(V(y)∧Aˊ(x,y)))\forall x (H(x) \supset \exists y (V(y) \wedge \acute{A}(x, y))).

A tagadás:

¬∀x(H(x)⊃∃y(… ))⇔∃x ¬(H(x)⊃∃y(… ))⇔∃x(H(x)∧¬∃y(V(y)∧Aˊ(x,y)))⇔∃x(H(x)∧∀y(V(y)⊃¬Aˊ(x,y))).\begin{aligned} \neg \forall x (H(x) \supset \exists y (\dots)) &\Leftrightarrow \exists x\, \neg(H(x) \supset \exists y (\dots)) \\ &\Leftrightarrow \exists x (H(x) \wedge \neg \exists y (V(y) \wedge \acute{A}(x, y))) \\ &\Leftrightarrow \exists x (H(x) \wedge \forall y (V(y) \supset \neg \acute{A}(x, y))). \end{aligned}

„Van olyan hallgató, aki egyik vizsgán sem ment át.” Közben használtuk: ¬(A⊃B)⇔A∧¬B\neg(A \supset B) \Leftrightarrow A \wedge \neg B és ¬(V∧Aˊ)⇔V⊃¬Aˊ\neg(V \wedge \acute{A}) \Leftrightarrow V \supset \neg \acute{A}.

Kvantorok felcserélése

Tétel

Azonos kvantorok felcserélhetők:

∀x∀yA⇔∀y∀xA,∃x∃yA⇔∃y∃xA.\forall x \forall y A \Leftrightarrow \forall y \forall x A, \qquad \exists x \exists y A \Leftrightarrow \exists y \exists x A.

Különbözőek csak egy irányban:

∃x∀yA(x,y)⊨∀y∃xA(x,y).\exists x \forall y A(x, y) \models \forall y \exists x A(x, y).
Példa

A(x,y)A(x, y): „xx szereti yy-t”.

  • ∃x∀yA(x,y)\exists x \forall y A(x, y): van valaki, aki mindenkit szeret.
  • ∀y∃xA(x,y)\forall y \exists x A(x, y): mindenkit szeret valaki.

Az elsőből következik a második (az az egy ember mindenkit szeret). Fordítva nem: lehet, hogy mindenkit szeret valaki, de mindenkit más.

Példa · az előadás ellenpéldája

U={a,b}U = \{a, b\}, A(a,b)A(a, b) és A(b,a)A(b, a) igaz, A(a,a)A(a, a) és A(b,b)A(b, b) hamis. Ekkor ∀y∃xA(x,y)\forall y \exists x A(x, y) igaz (a-hoz b, b-hez a), de ∃x∀yA(x,y)\exists x \forall y A(x, y) hamis (senki sem áll mindenkivel relációban, saját magával sem).

Kvantorok és a ∧, ∨

Tétel∃x(A(x)∨B(x))⇔∃xA(x)∨∃xB(x),∀x(A(x)∧B(x))⇔∀xA(x)∧∀xB(x).\exists x (A(x) \vee B(x)) \Leftrightarrow \exists x A(x) \vee \exists x B(x), \qquad \forall x (A(x) \wedge B(x)) \Leftrightarrow \forall x A(x) \wedge \forall x B(x).

A „fordított párosításnál” csak egy irány érvényes:

∀xA(x)∨∀xB(x)⊨∀x(A(x)∨B(x)),∃x(A(x)∧B(x))⊨∃xA(x)∧∃xB(x).\forall x A(x) \vee \forall x B(x) \models \forall x (A(x) \vee B(x)), \qquad \exists x (A(x) \wedge B(x)) \models \exists x A(x) \wedge \exists x B(x).
Példa · az előadás ellenpéldája

U={a,b}U = \{a, b\}, A(a)A(a) igaz, A(b)A(b) hamis, B(a)B(a) hamis, B(b)B(b) igaz.

  • ∀x(A(x)∨B(x))\forall x (A(x) \vee B(x)) igaz: mindenkire legalább az egyik teljesül. De ∀xA(x)∨∀xB(x)\forall x A(x) \vee \forall x B(x) hamis.
  • ∃xA(x)∧∃xB(x)\exists x A(x) \wedge \exists x B(x) igaz, de ∃x(A(x)∧B(x))\exists x (A(x) \wedge B(x)) hamis: nincs olyan elem, amelyre mindkettő teljesül.
Tipp · így jegyezd meg

A ∀\forall jól „bánik” a ∧\wedge-val, a ∃\exists a ∨\vee-val. A másik párosításnál a kvantort bevinni szabad (gyengítés), kihozni nem.

Próbáld ki

Kattints a cellákra, hogy beállítsd, hol igazak a predikátumok. Próbálj olyan interpretációt találni, ahol egy „⊨” sor bal oldala 1, a jobb oldala 0. Nem fog sikerülni, és pontosan ezt állítják a tételek. A fordított irányra viszont könnyen találsz ellenpéldát.

Interaktív

Interpretáció kis univerzumon

Kattints a cellákra, hogy hol legyenek igazak a predikátumok. Keress olyan beállítást, ahol egy ⊨ sor bal oldala 1, a jobb 0: a helyes irányban ilyet nem fogsz találni.

Univerzum:
Kétváltozós predikátum A(x, y)
x \ yab
a00
b00
bal oldaljobb oldal
∃x∀y A(x,y) = 0⊨∀y∃x A(x,y) = 0rendben
∀x∀y A(x,y) = 0⇔∀y∀x A(x,y) = 0rendben
∃x∃y A(x,y) = 0⇔∃y∃x A(x,y) = 0rendben
∃y∀x A(x,y) = 0⊨∀x∃y A(x,y) = 0rendben
Egyváltozós predikátumok A(x), B(x)
ab
A(x)10
B(x)01
bal oldaljobb oldal
∀xA(x) ∨ ∀xB(x) = 0⊨∀x(A(x) ∨ B(x)) = 1itt a fordított irány nem teljesül
∃x(A(x) ∧ B(x)) = 0⊨∃xA(x) ∧ ∃xB(x) = 1itt a fordított irány nem teljesül
∃x(A(x) ∨ B(x)) = 1⇔∃xA(x) ∨ ∃xB(x) = 1rendben
∀x(A(x) ∧ B(x)) = 0⇔∀xA(x) ∧ ∀xB(x) = 0rendben
¬∃x A(x) = 0⇔∀x ¬A(x) = 0rendben

Gyakorló feladatok

Gyakorló feladat

Tagadd a „Van olyan szám, amely minden számnál nagyobb” állítást, és fogalmazd meg magyarul.

Megoldás

¬∃x∀y N(x,y)⇔∀x ¬∀y N(x,y)⇔∀x∃y ¬N(x,y)\neg \exists x \forall y\, N(x, y) \Leftrightarrow \forall x\, \neg \forall y\, N(x, y) \Leftrightarrow \forall x \exists y\, \neg N(x, y): „Minden számhoz van olyan szám, amelynél nem nagyobb.”