Logikai következmény
A Γ ⊨ A következményreláció, ellenőrzése igazságtáblával, a kapcsolat a kielégíthetetlenséggel, a logikai ekvivalencia, a dedukciótétel, és a nyelvi szintek különbsége (⊃ és ⊨, ≡ és ⇔).
Forrás: eloadas03-2026.pdf, eloadas04-2026.pdf
Mit jelent, hogy valami következik?
Visszatérünk az első előadás kérdésére: mikor helyes egy következtetés? Akkor, ha valahányszor a premisszák igazak, a konklúzió is igaz, bármit is jelentsenek a szavak.
Az formula a formulahalmaz logikai (szemantikai) következménye, ha minden modellje -nak is modellje. Jele: .
Igazságtáblával: vedd azokat a sorokat, ahol minden premissza 1 (ezek modelljei). Ha mindegyikben a konklúzió is 1, akkor . Ha van olyan sor, ahol a premisszák 1-ek, de a konklúzió 0, az egy ellenpélda, és .
- Feri idősebb, mint Péter. ()
- Ha Feri idősebb, mint Péter, akkor Ferinek több gyertya van a tortáján. ()
- Tehát Ferinek több gyertya van a tortáján. ()
? Az igazságtábla négy sorából csak az sorban igaz mindkét premissza, és ott . Tehát helyes: ez a modus ponens.
Fordítva: „Ferinek több gyertya van, tehát idősebb” a séma lenne. Az sorban mindkét premissza igaz, a konklúzió hamis: ellenpélda, a következtetés helytelen.
Következmény-ellenőrző
Soronként egy premissza. Zöld sor: Γ modellje. Piros sor: ellenpélda (minden premissza igaz, a következmény hamis). Egyetlen piros sor elég ahhoz, hogy Γ ⊭ A.
{(p ⊃ q), p} ⊨ q Γ mind a(z) 1 modelljében (zöld sorok) igaz a következmény is. Ugyanez másképp: Γ ∪ {¬A} kielégíthetetlen, és a dedukciótétel szerint ⊨ ((p ⊃ q) ∧ p) ⊃ q.
| p | q | (p ⊃ q) | p | q |
|---|---|---|---|---|
| 0 | 0 | 1 | 0 | 0 |
| 0 | 1 | 1 | 0 | 1 |
| 1 | 0 | 0 | 1 | 0 |
| 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
Következmény és kielégíthetetlenség
kielégíthetetlen.
Bizonyítás (⇒), indirekt: tegyük fel, hogy , de -nak van egy modellje. Ebben minden eleme igaz és , azaz . Ez a egy olyan modellje, ami nem modellje -nak. Ellentmondás.
(⇐), indirekt: tegyük fel, hogy kielégíthetetlen, de . Akkor -nak van olyan modellje, amelyben , azaz . Ez modellje -nak. Ellentmondás.
Ez a tétel adja a cáfoláson alapuló bizonyítási módszerek alapját: ha be akarjuk látni, hogy következik, megmutatjuk, hogy tagadása a premisszákkal együtt ellentmondásra vezet.
, röviden , azt jelenti, hogy minden interpretáció modellje -nak, vagyis érvényes. Ha pedig kielégíthetetlen, akkor bármely -ra, mert nincs olyan modell, amely ellenpélda lehetne.
Logikai ekvivalencia
és logikailag ekvivalens, ha minden interpretációban ugyanaz az értékük: . Jele: .
Ezzel egyenértékű: és . Az ekvivalens formulák egymással helyettesíthetők; erre épülnek majd a normálformák.
Nyelvi szintek: ⊃ és ⊨, ≡ és ⇔
- A és a nyelv részei: formulákon belül szerepelnek, igaz vagy hamis értékük van egy interpretációban.
- A és a formulákról szóló metanyelv részei: formulák vagy formulahalmazok közti viszonyt írnak le, minden interpretációra egyszerre.
A egy formula. A egy (hamis) állítás a és formulákról.
A két szintet a dedukciótétel köti össze:
Ha , akkor . (Rövidebben: .)
A megfordítása is igaz: ha , akkor .
, és .
Tehát egy következtetés pontosan akkor helyes, ha a „premisszák konjunkciója konklúzió” formula logikai törvény. A fenti ellenőrző ezt is kiírja, ha a következmény fennáll.
Gyakorló feladatok
Helyes-e a következtetés? „Ha jó idő van, kirándulunk. Ha kirándulunk, elfáradunk. Nem fáradtunk el. Tehát nem volt jó idő.”
Megoldás
: jó idő van, : kirándulunk, : elfáradunk. Kérdés: ? Igen: a láncszabályból , a modus tollensből . Az ellenőrzőbe írva: premisszák p -> q, q -> r, ~r; következmény ~p. Nincs piros sor.